Matcha zöld tea

Matcha porrá őrölt zöld tea online teaboltunkban >>>

  A matcha évszázadok óta a japán teaszertartás teája. Őse, a vele sem kinézetében, sem elkészítési módjában nem azonos, a Song dinasztia leveles teái között fogant, gőzölt rügyekből formába öntött, majd porrá őrölt fehér tea. A tea Japánba kerülése óta a matcha elkészítése sok részletében módosult, sőt a legutóbbi időkben is jelentősen változott. Nem változtak viszont az eredeti, a matcha alapanyagául szolgáló teatermő területek, a termesztett teafélék és meglehetősen régi maga az alapelv is. Mióta leírások maradtak fenn a matcha alapanyagául szolgáló tea termesztéséről, az ezekhez kapcsolódó illusztrációk mesterségesen befedett teaültetvényeket ábrázolnak. Valószínű, hogy az ültetvény befedése elsősorban a fagy elleni védekezést szolgálta az eredeti kínai területeknél valamivel hidegebb éghajlatú japán teaterületeken és csak később fedezték fel a mesterséges tetők másodlagos hasznát. Éppen a szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően a teaszüret viszonylag későn kezdődik a kyoto-i ültetvényeken. Ez az időszak kisebb eltolódásokkal minden évben május elejére, esetleg május közepére esik. A földrajz úgy akarta, hogy a rügyfakadást követő időszak (április) időjárása szélsőséges, megbízhatatlan, még nagyon hűvös éjszakák váltakozhatnak a nappali, tűző napsütéssel. A májust követő időszak már fülledten meleg és csapadékos, az április-május viszont csak mérsékelten az. A feltörekvő, kibomló és nyúlánkká hízó rügynek a feléterített ideiglenes fedél igazi védelmet nyújt az időjárás szélsőségei, a szél és a tűző napsütés ellen. A fedél évszázadok óta ugyanúgy készül; bambuszpóznákra szintén bambusz rácstartó kerül, amit rizsszalmával kötött kévékkel fednek be.  

A fedelet a mai módszer szerint legalább három hétig a teán tartják, majd a harmadik hét minden napján lassan táguló résnyire nyitják. A tea lassan visszakapja a hirtelen megszakadt fényt. A fénytől való megvonás nyilvánvaló élettani folyamatokat indít el, a növény leveleinek klorofil, aminosav és polifenol tartalma növekedni kezd, míg végre jól megkülönböztethetően mélyebb zöld árnyalatot vesz fel. A fokozatos fénymegnyitással a felhalmozódott energiakészletek és a fanyarságért felelős csersavak egy részét vezetik el. Az árnyékolt teák nem fiatal egyedek, génjeikbe már beépült a helyi klímához és az éves tortúrához való alkalmazkodás. A legjobb matchát adó teák életkora 25-30 év körül van, de művelnek ettől sokkal öregebb ültetvényeket is.    Az ültetvény megnyitása után kerül sor a szedésre, ami az új, kifejlett, hosszúkás, de már nem tűszerű rügyekre korlátozódik. A szedés után a tea azonnal az üzembe kerül, ahol rövid, nagyon kíméletes gőzöléssel állítják meg a tea fermentációját. A matcha alapanyagául szolgáló teát nem sodorják sem kézzel, sem géppel, csak egy fázisban rázzák, majd sütik be véglegesen. A besütött, megszárított, de a szokásos teákhoz képest még nagy nedvességtartalmú tea alapanyag az aracha. Az aracha szárakat, levélnyeleket is tartalmazó nyers tea, tulajdonképpen minden japán tea alapteája. Az aracha a tea eredeti tömegének alig 1/4--e, de az általunk ismert "teafűhöz" képest még így is jelentős a nedvességtartalma. Az aracha jól hűtött raktárakba kerül, ahol hónapokig tartó érés során ízei kisimulnak, átalakulnak, gazdagodnak. A legalább három-négy havi érést követően az aracha visszatér az üzembe, hogy matchát készítsenek belőle. Először többször rázzák, szortírozzák a kimaradó nehezebb, nagyobb levéldarabokat, szárakat, pedig különválasztják. Az egyre finomodó tea szortírozásának végén, elektrosztatikus úton a legkisebb levélnyeleket és erezetet is eltávolítják a teából. A visszamaradó, immár kis, négyzetes megjelenésű, színtiszta levélosztály a tencha. A tencha is lehet szezonális, de az amúgy is kis mennyiséghez képest (a mai japán tea termelés kevesebb, mint 1%-a tencha) ezek jelentősége így, bármennyire is finomak, elenyésző. Tenchán tehát alapvetően a porrá őrölt tea, a matcha, nem sodrott, gőzölt alapanyagát értjük. A tenchát a beszárítás után forró levegővel fújatják, ami végleges szárítást és szortírozást jelent.

A mellékelt kép matcha malma kézi hajtású, a régi időket idéző, mégis új gyártású malom, amit egy gyorstalpaló matcha tanfolyamon használnak.

A gyártás utolsó fázisa maga az őrlés, amit bár gépesítve, de még mindig gránitból készült kőmalmokkal végeznek, kis hatékonysággal. Ha túl gyors a malom, a tea megég, de változik a kő finomsága és ezzel a tea szemcsenagysága is. A malom nem a liszt gyártásból ismert prés malom, hanem precíziós, összetett, többszörös olló. Egy malom óránként 30-40 gramm matchát állít elő. A teát eltérő hitvallás szerint vagy vákuum, vagy nitrogén alatt csomagolják, de a hagyományos módszer mindezeket nélkülözi és hisz a tea továbbérésében. A matcha gyártásának minden fázisa a legmodernebb gépek alkalmazásának ellenére elmélyült, végtelenül precíz kézműves munka. A végtermékben megszólal az ültetvény, a teamester keze, ízlése és stílusa, valamint az idei időjárás és a célközönség (teaiskolák, éttermek, templomok és a nagyközönség) ízlése. Matcha tehát ezerféle van és ezerféleképpen fog megszólalni otthon is, víztől, eszközöktől, társaságtól függően. A matcha maga az élet teanyelven. 

Malom alatt, szita fölött 

A matcha érzékenyen reagál a környezet hatásaira. A legjobb tanács az, hogy tartsuk hűtőszekrényben, így változik a legkevésbé. De a hűtőszekrényben uralkodó pára előbb-utóbb behatol a fedél alá és a teát kis gömböcskékbe csomósítja. A csomókat nehéz akár ételben, vagy magában a teában szétkeverni, ezért tanácsos a teát használat előtt egy arra alkalmas kis szerkezettel átszitálni. A szita nem különösebben finom szemű, inkább "reszelőként" működik, amikor a kis lapáttal rádörzsöljük a teát. Az átszitált teát könnyebb elkészíteni, finomabb, krémesebb lesz.

  A MATCHA KÉSZÍTÉSE  A matcha elkészítésekor a teát forró vízzel felöntjük, majd egy erre a célra készített teapamaccsal (chasen) elkeverjük. A matcha két alapformája az usucha (híg tea) és a koicha (sűrű tea). Előbbit különféle iskolák különböző módon készítik, mi a krémesre, habosra, de buborékmentesre kevert változatot szeretjük; bővebben itt. A koicha a matcha alapvető lételeme, elkészítéséhez nagy gyakorlat és elhivatottság is kell.
 Egy adag usuchához (híg tea) kb. 1,5-2 gramm. a koichához (sűrű tea) 5 gramm matchát használunk.  A matchát a chawannak nevezett kb. 10 cm átmérőjű teáscsészében a bambuszból készült chasen teapamaccsal  keverjük el 60-80 ml forró vízzel. A víz hőmérséklete évszakok és szertartások szerint 75-90 Co között változik. A felverés rövid ideig tart, technikáját nem könnyű megtanulni, némi gyakorlás és elhivatottság is szükséges hozzá. A koicha elkészítése ellenben nagy gyakorlatot igényel. Az usucha felszíne habos, de buborékmentesen krémes kell legyen, míg a koicha állaga és íze is a megolvadt csokoládéhoz hasonlít. A fél decinél alig több tea nevetséges mennyiségnek tűnik, ennek ellenére napi egy csésze matcha fogyasztása

tökéletesen kielégítő, kiegyenlíti a vérnyomást, felfrissít, átjárja a testet és a lelket.  

A matcha eltarthatósága

 A zöld teák megfelelő körülmények között tárolva általában két évig őrzik meg elfogadhatóan a minőségüket. A matcha igen kis szemnagysága miatt érzékenyebben reagál a környezet változásaira, gyorsabban oxidálódik. A frissen őrölt matcha folyamatosan átalakul és kb 8-12 hónap alatt jól érezhetően veszt erejéből, frissességéből. Ezért a matchát felbontás után, visszazárva 5 Co körül a párától elzárva, fémdobozban, hűtőszekrényben kell tárolni.
A matcha összetétele (100 gr)
Vitamin A: 16,000IU
Vitamin B1: 0.6mg
Vitamin B2: 1.35mg
Vitamin C: 110 mg
Vitamin E: 35.9mg
Fehérjék és aminosavak: 29.1%
Szénhidrát: 32.7%
Zsír: 4.1%
Rost: 11,1%
Hamu: 6.4%
Polifenolok: 10%
Koffein: 3.5%

További olvasnivaló:

Nem minden matcha, ami porlik